2014. június 9., hétfő

15. Milyen a büntetés? 2/1

A szünetekben sugdolóztak a hátam mögött, láttam. Szerintem azért mert Arminnal érkeztem be. Na mindegy is, legalább nem unatkoznak....ha nekik így jó, akkor legyen. Kicsengettek hatodik óráról ami tesi volt - még érvényes a felmentésem. Nagyot sóhajtottam. Kettőtől négyig a büntetőteremben leszek, és talán ki se jövök élve...gyorsan elmentem büfébe egy szenyáért, egy mentás rágóért és egy vízért, ha már nem megyek haza....Rosa addig nem is tudom merre ment....szerintem be se jön, de ezt a tervét nem osztotta meg velem. Persze, ha nem mennék be, másnap nem állnék meg az igazgatónő előtt. Vállalom a késés következményeit, még ha nevetséges is. Épp a folyosón mentem a rettegett első emeleti terembe, amikor a lépcsőházban összetalálkoztam Arminnal. Épp kedvetlenül nyomkodta a konzolt a lépcsőn ülve, odaköszöntem.
- Szia. - majd leültem mellé.
- Szia.
- Te már mehetnél hazfele...nem? - kérdeztem kíváncsian. Letette a kütyüjét.
- De igen...mert?
- Oh...semmi. - sóhajtottam. - Bocsi. Na megyek.
- Hova mész?
- Balra a második ajtó.... - nem esett le neki - Épp a büntetőszoba felé tartok.
- Mit követtél el?
- Késtem kemény három percet kémiáról. Kívánj sok szerencsét.
- Onnan még nem hallottam jót. Tényleg sok szerencsét. Ha túlélted, akkor majd jelezz valahogy.
- Úgy lesz. - válaszoltam már vigyorogva a félelemtől. Nagyon csúnya dolgokat hallottam már...
Megveregette a vállamat, majd felállt és elsétált. Rendben. Menjek, mert sose érek oda! Körülbelül két perc múlva a szoba előtt álltam, sóhajtva bementem...... 13:55
Ijesztő látvány fogadott. Egy csomó fekete kabátos, sötét sminkes alak, akik engem bámulnak. Néma csend, a lábaim kocsonyásak. Éppen dumálétak valamiről és én megzavartam őket. Zavartan felemeltem a kezem, és intettem egyet. Elvörösödtem....haza akarok menni!
Semmi reagálás....csak egy gúnyos vigyort hallottam valahonnan, nem tudném meghatározni honnan. Lefagytam.
- Hé, Hercegnő! - egy lány szólt hozzám nagyon durván. A padon ült a harmadik sorban, az ujjait ropogtatta. Nem tudom hova tenni a kinézetét...
- Öhmm.... - majd kérdően magamra mutattam, jelezve hogy "Én? Hercegnő?"
- Igen. Te! - majd fújt egy buborékot a rágójával. - Nem látod hogy állnak mögötted? - szinte már ugatott, pedig nem néz ki rosszul, sőt....álnak mögöttem? Ajaj.....most megforduljak vagy ne? Hát...muszáj lesz.
- Öhm...bocsánat. - majd gyorsan félreléptem. Vettem egy 90 fokos fordulatot az ajtó felé és leszegtem a fejem. 
- Ki ez? - hallottam a hangját, és több mint valószínű hogy rám gondol. - na...mi van...miért nem válaszol senki? - kérdezte éles hangon....
- Valami csaj....szerintem termet tévesztett. - hallottam a rózsaszín feketeség gúnyos hangját.
- Nem. Azt hiszem jó helyen járok... - majd felemeltem a fejem. Egy magas srác állt előttem. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése